FilmDROID írta Nikodémus
A Haily Mary-küldetés (Project Hail Mary) – Az év első igazán nagyszabású scifi-mozija több szempontból is különlegesnek ígérkezett: újabb Andy Weir-adaptáció, ezúttal Ryan Goslinggal és a Phil Lord-Chris Miller rendezőpárossal. Kialakulhatott volna ebből valami fékezhetetlen katyvasz, de az a helyzet, hogy az elkészült film (noha egy kicsit túl hosszú) meglepően jól működik vicces-ironikus komfortmoziként. Mielőtt a Weir-fanok nekiállnának fenni késeiket, jelzem: Drew Goddard forgatókönyve a mozgóképes lehetőségekhez képest szinte a legjobban adaptálja a rendkívül akkurátus regényt. Persze, vannak kihagyások, egyszerűsítések, de ez Hollywood: nem várhatunk árnyalt összetettséget. S a végeredmény meglepően jól arányít egymáshoz látványt, tempót és mondanivalót. Utóbbi persze mi másról is szólna, mint a manapság divatos intergalaktikus barátságról (most a pozitív/öko-üzenet a menő), és Gosling poénkodása a film közepén kissé idegesítővé válik, de a látványvilág pl. első osztályú (meglepően kevés CGI-jal), és nagyon meg lehet szeretni a kis, kőrakásra emlékeztető idegent is. A Hail Mary-küldetés bizonyos pontokon több könnyet akar facsarni, mint amennyi indokolt, és takarékosabb vágással a játékidejét is meg lehetne kurtítani, összességében azonban szokatlanul klasszikus, jó moziélmény – az előzetes elvárásokhoz képest legalábbis biztosan.
